Nézzünk szét a világban, hogy a fő Internetes tudástárakban, hogyan is határozzák meg a szubkultúra fogalmát.

Először nézzük meg a magyar Wikipédiát: "A szubkultúra a társadalom egy csoportjára jellemző sajátos szokások, szabályok, meggyőződések rendszere, mely speciális értékrendhez kötődik, a többségi társadalomtól eltérő kulturális jegyeket is hordoz.
- A társadalom egészén belül létrejövő kisebb-nagyobb csoportok jellegzetessége.
- Különféle körülményekhez, társadalmi tényezőkhöz kapcsolódik.
- Többnyire elfogadják a szubkultúrához tartozók a domináns társadalmi kultúrát, de párhuzamosan megteremtik a saját kultúrájukat.
- Jellegzetes nyelvhasználat, szleng is kapcsolódik hozzá."

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szubkultúra (2012)  A magyar Wikipédia meghatározása tetszik, de borzasztó tömör, és azt a nagy témát akár jobban is ki lehetett volna fejteni.

Mélyítsük tovább a meghatározásunkat!

A szubkultúra fogalma különösen érdekes, mert mélyen beleás a társadalom szerkezetébe és annak dinamikájába. A szubkultúrák olyan kisebb csoportok, amelyek megkülönböztetik magukat a domináns kultúrától sajátos értékeik, normáik, viselkedési szokásaik és gyakran sajátos esztétikai megjelenésük révén. Ezek a csoportok általában valamilyen közös érdek, tevékenység, hitrendszer vagy életstílus köré szerveződnek.

Összefoglalva, a szubkultúra a teljes társadalomtól eltérő, de azon belül élő csoport kultúrája. Tagjai közös érdeklődési körökben, értékekben vagy életstílusban osztoznak. A szubkulturális szokások kapcsolódnak a teljes társadalom kultúrájához, de valamilyen részben eltérést mutatnak, például öltözködés, zene, viselkedés, nyelvhasználat vagy hiedelmek terén. Ezek az eltérések lehetnek egészen kicsik, vagy akár olyan nagyok is, amelyek már devianciának minősíthetők. Például egyes ifjúsági szubkultúrák, mint a punkok, időnként szembehelyezkednek a társadalmi normákkal.

A szubkultúrák különböző típusai ismerhetők fel: vannak olyanok, amelyek valamilyen szinten kényszerből jöttek létre, például az etnikumok szubkultúrái; vannak állandóan megújuló, és megszüntethetetlen szubkultúrák, mint a korosztályok közötti különbségekből fakadók, és vannak születő, és kihaló szubkultúrák, mint a divat által kialakított szubkultúrák.

  A szubkultúra meghatározásának több aspektusa van:

1. Értékek és Normák

Szubkultúrák esetében olyan sajátos értékek és normák figyelhetők meg, amelyek eltérnek vagy esetenként ellentétesek a domináns kultúrával. Például egy punk szubkultúra tagjai lehet, hogy elutasítják a mainstream társadalom fogyasztói kultúráját és konformizmusát, és inkább a lázadás, az önkifejezés és az individualizmus értékeit hangsúlyozzák.

2. Viselkedés és Szokások

A szubkultúrák tagjai gyakran különleges viselkedési formákat és szokásokat követnek, amelyek megkülönböztetik őket a többi társadalmi csoporttól. Ez lehet például a zenei ízlés, az öltözködési stílus, a nyelvhasználat vagy akár a szabadidős tevékenységek. Például a hip-hop szubkultúra résztvevői sajátos öltözködési stílust (baggy nadrágok, baseball sapkák), zenei műfajt (rap, DJ-zés) és nyelvhasználatot követnek.

3. Identitás és Közösség

A szubkultúrák erőteljes identitásformáló erővel bírnak. A szubkultúrához való tartozás lehetőséget ad az egyéneknek arra, hogy saját identitásukat kifejezzék és egy közösség részeként érezzék magukat. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik a domináns kultúrában nem találják meg a helyüket vagy elnyomva érzik magukat.

4. Szimbólumok és Jelek

A szubkultúrák gyakran saját szimbólumokat és jeleket használnak, amelyek segítenek azonosítani őket és kommunikálni a csoport tagjai között. Ezek lehetnek logók, tetoválások, zenei elemek vagy akár egyes gesztusok. Például a goth szubkultúra tagjai gyakran fekete ruhákat, sötét sminket és bizonyos ikonikus szimbólumokat viselnek.

5. Társadalmi Kontextus

A szubkultúrák mindig egy adott társadalmi kontextusban alakulnak ki és működnek. Ez a kontextus hatással van arra, hogy milyen értékek és normák jellemzik a szubkultúrát, valamint arra, hogy hogyan viszonyulnak a szubkultúra tagjai a tágabb társadalomhoz. A szubkultúrák gyakran társadalmi válaszként is értelmezhetők, például a marginalizáció vagy az elidegenedés ellen.

Példák a Szubkultúrákra:

• Punk: Zenei és életstílusbeli szubkultúra, amely az 1970-es években alakult ki, és gyakran kapcsolódik a társadalmi és politikai lázadáshoz.
• Goth: Az 1980-as években alakult ki, sötét esztétikával és érdeklődéssel a halál, a miszticizmus és a romantika iránt.
• Hip-Hop: Zenei és kulturális mozgalom, amely az 1970-es évek Bronxában alakult ki, és amely ma már globális jelenséggé vált.

Régebbi oldalról való példák, amelyek illenek a kontextusunkba:

- Korosztályok mentén kialakuló szubkultúrák (ifjúsági);
- Szexuális szubkultúrák (LMBTQ, szingli életmód);
- Hivatáshoz kapcsolódó szubkultúrák (művészek);
- Lakóhely szerinti szubkultúrák (fővárosi, vidéki);
- Devianciakhoz kötött szubkultúrák (kábítószerfüggők, bűnelkövetők);
- Gémerek - egy adott számítógépes játék (pl. WoW) rajongóinak közössége;

Ki is vezette be a szubkultúra fogalmát?

"A szubkultúra fogalmát Albert Cohen vezette be a szociológiába. A kultúra egészének keretében ez magába foglal egy sajátos életvitelt, értékrendszert, ideát, viselkedési szabályt és normát. A szubkultúra nincs elszigetelve az univerzális és uralkodó kultúrához mérten, csak bizonyos mértékben behatárolt. Ebben az értelemben úgy lehet definiálni, mint értékek, szabályok, normák és viselkedési formák összességét, amelyeket az egyes csoportok tagjai elsajátítanak, preferálnak, tisztelnek, hangoztatnak és melyeknek serkentik a fejlődését. A szubkultúrák azért keletkeznek, mert lehetetlen megteremteni ugyanazokat az életkörülményeket egy társadalom minden egyes tagja számára. A szubkultúrák megelégszenek az ellenállás szimbolikus formáival, stílus meghatározó tevékenységekkel (öltözködés, beszéd, nyelv, kitűzők, jelképek). A szubkultúrák a valahová tartozás igényét szolgálják, az önazonosság, a mi-tudat megélésére adnak lehetőséget. (Rácz, 1989) Másságról is szó van, a valahová tartozás és a valahová nem tartozás határainak kijelöléséről. A csoportmásságban lehetőség van a szubkulturális válaszok kidolgozására a domináns kultúra válaszainak alternatívájaként. (Rácz, 1998.)"

Forrás: http://www.bloodgoth.eoldal.hu - (Már nem működött az utolsó ellenőrzéskor.)

Megemlíteném még Kacsuk Zoltán:
Szubkultúrák, poszt-szubkultúrák és neo-törzsek
munkáját, de nem nagyon akarok belőle idézni, mert az én feladatom végül is, nem a szubkultúra fogalmának pontos, tudományos meghatározása, hanem azok bemutatása Magyarországon. Viszont az érdeklődőknek nagy tisztelettel tudom ajánlani, mert egy részletes tudományos munkáról van szó.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *

A téma mélységét illetően úgy határoznám meg a szubkultúra fogalmát, amely szorosan, vagy kevésbé szorosan kötődik a többségi társadalomhoz, de saját kultúrájának halmazában sajátosságokat is mutat, amely nagyon ritkán van ellentmondásban az általános értékrenddel, habár valamiféle lázadást fejezhet ki azzal szemben, de ez nem törvényszerű.

A társadalom egy kisebb csoportjához köthető, amely nyilvánvaló.

Saját értékrendet teremt, amelyet elsősorban a szubkultúrához tartozó csoport saját művészeti ágaival fejez, ki és különbözteti meg magát. Elsősorban a zene, amely legtöbb helyen megjelenik, amelyben megjelenik a saját szlengjük  és divatirányzatok az öltözködésben, hajviseletben és make up. Speciális esetekben sajátos járművek, rajzok graffitik. Kialakulhatnak sajátos viselkedési formák.

Nem minden szubkultúra húzhatjuk rá a devianciát, de kapcsolódhatnak hozzá devianciák, és elmondhatjuk, hogy a szubkultúrák összessége alkotja az uralkodó kultúrát, amelyet többnyire minden jelentős szubkultúra elfogad. 

Nyilván ezek a szubkultúrák kialakulhatnak az életkor, a szexuális devianciák, társadalmi helyzet metszetében, de nem biztos, hogy a fő mozgatója a létrejöttének.

Alapvető Szociológiai és Kulturális Tanulmányok:

1. Dick Hebdige: "Subculture: The Meaning of Style" (1979)

   • Ez a könyv az egyik legismertebb és legbefolyásosabb mű a szubkultúrák tanulmányozásában. Hebdige a brit punk szubkultúrát és annak stílusát vizsgálja, bemutatva, hogyan használják a szubkultúrák a stílust mint az ellenállás és az önkifejezés eszközét.

2. Sarah Thornton: "Club Cultures: Music, Media, and Subcultural Capital" (1995)

   • Thornton a klubkultúrákat és a rave szcénát vizsgálja, és bevezeti a "szubkulturális tőke" fogalmát, amely hasonló a Bourdieu által leírt kulturális tőkéhez, de specifikusan a szubkulturális kontextusban.

3. Ken Gelder (szerk.): "The Subcultures Reader" (1997, 2005)

   • Ez az antológia számos fontos esszét tartalmaz a szubkultúrákról, különböző szerzőktől és nézőpontokból. Az olvasó széleskörű áttekintést kap a szubkultúrák tanulmányozásának történetéről és fejlődéséről.

Kulturális Antropológiai Nézőpont

1. Ted Polhemus: "Streetstyle: From Sidewalk to Catwalk" (1994)

   • Polhemus könyve a szubkulturális stílusok és divatok fejlődését és hatását vizsgálja, különös tekintettel az utcai divatra és annak hatására a szélesebb társadalmi és kulturális kontextusban.

2. David Muggleton: "Inside Subculture: The Postmodern Meaning of Style" (2000)

   • Muggleton a posztmodern szemléletmódból vizsgálja a szubkultúrákat, és hangsúlyozza azok fluiditását és heterogenitását. Az interjúk és esettanulmányok révén bemutatja, hogyan élik meg az egyének a szubkulturális identitásukat.

Pszichológiai és Szociálpszichológiai Nézőpont

1. J. Patrick Williams (szerk.): "Subcultural Theory: Traditions and Concepts" (2011)

   • Ez a könyv a szubkulturális elméletek fejlődését és alapvető fogalmait mutatja be, beleértve a szociálpszichológiai és identitáselméleti megközelítéseket.

2. Michael Brake: "Comparative Youth Culture: The Sociology of Youth Cultures and Youth Subcultures in America, Britain, and Canada" (1985)

   • Brake könyve a fiatalkori szubkultúrák szociológiai elemzésére összpontosít, összehasonlítva az amerikai, brit és kanadai fiatalok kultúráit.

Magyar Nyelvű Források

1. Havasréti József: "Alternatív regiszterek: a posztmodern magyar szubkultúrák kialakulása" (2003)

   • Ez a könyv a posztmodern magyar szubkultúrák kialakulását és fejlődését vizsgálja, különös tekintettel az alternatív és ellenkulturális mozgalmakra.

2. Hammer Ferenc: "A rock 'n' roll tanár úr" (2009)

   • Hammer könyve a magyarországi rock szubkultúrákat vizsgálja, különös tekintettel azok társadalmi és kulturális hatásaira.

* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * 

Ezt is nézd meg! https://komuvesek.blog.hu

Lényegesebb szubkultúrák amelyet megemlítünk a blogban: (most véletlenszerű felsorolásban első nekifutásra, amely még nagyon sokat fog változni)

- Rocker

- Punk

- Hippi 

- Nemzeti radikális

- Motorosok 

- Emo

- Scene model

- Füvesek

- Goth 

- LMBTQ

Természetesen várok értelmesebb ötleteket. Köszönöm.